• Élő dalok

    Élő dalok

  • Gazdag múlt

    Gazdag múlt

  • Boltívek

    Boltívek

  • Írásos emlék

    Írásos emlék

  • Noravank

    Noravank

  • Khor Virap

    Khor Virap

  • Gajane

    Gajane

  • Szeván tó

    Szeván tó

Minisztériumi elvek

Az Örmény Köztársaság Külügyminisztériumának irányelvei az örmény Genocídium elismertetésével kapcsolatban

Az örmény genocídium elismertetésének kérdése az egész örménységet foglalkoztatja mind Örményországban, mind a Diaszpórában. Ezt az alapvető problémát az egész nép magáénak érzi. Az örmény genocídium elismertetésére irányuló törekvések jóval régebbre nyúlnak vissza: már az örmény-török kapcsolatok felvétele előtt és attól függetlenül megkezdődtek, majd a független Örményország vált e törekvések élharcosává – felvéve a problémát külpolitikájának programjába.

Az örmény kormánytényezők magasra értékelik a Diaszpóra erőfeszítéseit, amelyeket az örmény genocídium nemzetközi elismertetése érdekében kifejtett. Amikor Örményország a genocídium elismertetésének kérdését külpolitikájának programjába besorolja és egyesíti az ebben az irányban kifejtett erőfeszítéseket, szorosan együtt kíván működni a Diaszpórával, mivel ebben látja a cél elérésének egyik fontos támaszát és legfőbb biztosítékát.

Amikor az Örmény Köztársaság kormánytényezői a genocídium kérdését felvetik, azt nem csupán úgy ítélik meg, mint egy nép életében bekövetkezett tragédiát, hanem mint a XX. században az emberiség ellen elsőként elkövetett legsúlyosabb gonosztettet, amely annak idején büntetlenül maradván precedensül szolgált a más népek ellen elkövetett gaztettek számára. Éppen ezért a XXI. századba belépő civilizált világ köteles ítéletet mondani felette, ami egyben visszatartó erőként is szolgálhat, hogy hasonló gonosztettek a jövőben ne ismétlődhessenek meg.

Amikor Örményország a genocídium elismertetésének kérdését külpolitikájának programjába iktatja, annak elérését három irányban szorgalmazza: az örmény genocídium elismerését - Törökország részéről, - harmadik országok részéről, - nemzetközi fórumok részéről.

Az örmény genocídium elismerése Törökország részéről

Örményország legfőbb követelése, hogy Törökország ismerje el a XX. század elején az Oszmán Törökország által végrehajtott örmény genocídiumot.

Amíg az örmény Diaszpóra számára a genocídium elismertetése csupán erkölcsi-lélektani kérdés: a történelmi igazság helyreállítása, addig Örményország számára nemzetbiztonsága megőrzése szempontjából is elsőrendű fontosságú.

A genocídium Törökország részéről történő elismerése egyfelől biztosítékul szolgálhat, hogy hasonló események a jövőben nem ismétlődhetnek meg, másfelől eloszlathatja a két nép között fennálló bizalmatlanság légkörét, kiküszöbölvén a két ország kapcsolataiban jelenleg tapasztalható nehézségeket, hozzájárulhat a kölcsönös bizalom helyreállításához, az örmény-török kapcsolatok normalizálásához és a térségben a stabilitás és a biztonság számára kedvezőbb légkör kialakításához.

Bár a függetlenség kikiáltása óta az örmény fél ismételten kísérleteket tett a jószomszédi kapcsolatok megteremtésére, Törökország továbbra is előfeltételekhez köti a kapcsolatok normalizálását. Konkrétan ez a legutóbbi időkig abban a követelésben nyilvánult meg, hogy tegyünk engedményeket Hegyi Karabagh kérdésében.

Jelenleg viszont a válasz az örmény genocídium harmadik országok részéről történő elismerésére, az említett országok elleni megtorló intézkedések kilátásba helyezésében, illetve az Örményország ellen érvényben lévő gazdasági blokád szigorításában jut kifejezésre. Mindez úgy is értékelhető, mint Törökországnak a genocídium elismerésének sürgetésére adott elutasító válasza.

Mindazonáltal Örményország az örmény genocídium Törökország részéről történő elismerését nem szabja előfeltételéül a két ország közötti diplomáciai kapcsolatok felvételének, mivel meggyőződése, hogy a két ország közötti kapcsolatok normalizálása érdekében a fennálló nehézségeket el kell hárítani, nem pedig megkerülni. Örményország ellene van annak, hogy az örmény genocídiumot tisztára történelmi kérdésként kezeljék. Ellenkezőleg: Örményország az örmény genocídiumot úgy fogja fel, mint az örmény-török kapcsolatokba beágyazódott politikai kérdést, amelyet meghatároznak egyrészt a századelő történései, másrészt pedig a függetlenség kikiáltása után bekövetkezett változások.

Örményország készen áll az örmény és a török történészek közötti párbeszédre, feltéve, hogy az nem korlátozódik a genocídium megtörténte, illetve meg nem történte körüli vitákra, hanem annak a vizsgálatára irányul, hogy hogyan hatott ki a genocídium a XX. századi örmény-török kapcsolatok fejlődésére.

Az örmény genocídium elismerése harmadik országok részéről

Az örmény genocídium harmadik országok részéről történő elismerése az illető országok bizonyos társadalmi csoportjainak és törvényhozó testületeinek a kompetenciája, illetve a közöttük fennálló demokratikus együttműködés eredménye. És ezen a téren szinte felbecsülhetetlen az örmény Diaszpóra által felvállalt szerep. Ebben az irányban mostanra már jelentős eredményeket könyvelhetünk el, amelyek elsősorban az egyes kolóniák lobbi tevékenységének köszönhetők.

Az örmény genocídium harmadik országok részéről történő sorozatos elismerése ugyanakkor olyan fajsúlyos tényező, amellyel nyomás gyakorolható Törökországra, hogy párbeszédet kezdjen Örményországgal.

Az örmény genocídium kérdésének felvetése a nemzetközi szervezetekben Amikor az Örmény Köztársaság kormánytényezői a genocídium kérdését a nemzetközi szervezetekben felvetik, az a cél vezérli őket, hogy a nemzetközi porondon megvédjék Örményország jogait és megerősítsék az ország nemzetközi hitelét és tekintélyét. Ennek érdekében az Örmény Köztársaság kormánytényezői egy sor lépést kezdeményeztek olyan tekintélyes szervezetekben, mint amilyen az ENSZ, amely 1948-ban „A népirtás bűntettének megelőzéséről és megbüntetéséről” szóló egyezményt fogadott el.

Az Örmény Köztársaság elnöke részt vett és felszólalt 1998-ban az ENSZ közgyűlés 53. ülésszakán, és az ENSZ ezredévi csúcstalálkozóján. Az Örmény Köztársaság külügyminisztere később részt vett az ENSZ közgyűlés 55. ülésszakán.

A területi jogigény és az anyagi kárpótlás kérdése A török televíziónak az Örmény Köztársaság elnökével 2001-ben készült interjúját követően az utóbbi időben különböző félreértések kaptak szárnyra.

Ezzel kapcsolatban le kell szögeznünk, hogy az elnök beszédében a genocídium elismerése és a területi jogigény elkülönítése mellett foglalt állást, mivel ezek különböző megítélés alá eső problémák. Az örmény genocídium Törökország részéről történő elismerése jogi szempontból nem kapcsolható össze a területi jogigény érvényesítésével.

Bármiféle jövőbeli félreértés elkerülése végett ki kell jelentenünk, hogy az Örmény Köztársaság kormánya a területi jogigény kérdését jelenleg nem tartja napirenden. Ami pedig az anyagi kárpótlást illet, ez már tisztára jogi kérdés, amit a leszármazottaknak módjukban áll az emberi jogok nemzetközi védelméről szóló jogszabályok keretében felvetni.

Az örmény genocídium nemzetközi elismertetésének krónikája Örményországban a szovjet hatalom az internacionalizmus nevében hallgatást parancsolt a genocídiumban kivérzett örmény népre.

Ezért a genocídium nemzetközi elismertetésére és elítélésére irányuló mozgalom az örmény Diaszpórából indult el. Az örmény kolóniák éppen az 1915. évi mészárlás következményeként erősödtek meg a Közel-Kelet Európa és Amerika országaiban. Az egyes kolóniák új hazájukban kitartó lobbi-tevékenységbe kezdtek, hogy előbb a szűkebb régiójuk /szövetségi állam, tartomány, kanton) törvényhozásánál, majd később a központi kormányzatnál elérjék a genocídium elismerését és elítélését. Ebben a törekvésükben természetesen szembe kellett nézniük a török-barát lobbik ellentevékenységével.

Jellemző módon sikereket elsősorban a kisebb államokban értek el, míg a vezető hatalmak kormánykörei sokáig ingadoztak az erkölcsi elvek és az aktuális külpolitikai érdekek között.

A világon elsőként Uruguay ismerte el a genocídiumot, amelynek nemzeti kongresszusa 1965-ben „Az örmény vértanuk emléknapjává” nyilvánította április 24-t, 1984-ben pedig határozatban ítélte el az örmény genocídiumot. Argentína nemzeti kongresszusa 1985-ben az örmény genocídiumot elítélő határozatot hozott, amelyet a szenátus 1993-ban újabb határozattal erősített meg.

A Ciprusi Köztársaság képviselőháza 1982-ben az örmény genocídiumot elismerő és elítélő határozatot hozott, amelyet 1992-ben újabb határozattal erősített meg.

Az Oroszországi Föderáció Állami Dumája 1994-ben határozatot fogadott el az örmény genocídiumról és az örmény néppel való együttérzésről, amelyet 1996-ban újabb határozattal erősített meg.

A kanadai szövetségi parlament 1996-ban határozatot fogadott el az örmény genocídium elismeréséről és az örmény vértanuk tiszteletére emlékünnepet alapított. Görögországban a parlament 1996-ban határozatot fogadott el az örmény genocídium elítéléséről és április 24-ét a vértanuk emléknapjává nyilvánította.

Belgiumban az ottani szenátus 1997-1998. évi ülésszakán határozatot fogadott el az örmény genocídium elismeréséről.

A Libanoni Köztársaság parlamentje 1997-ben április 24-ét Az örmény vértanuk napjává nyilvánította, 2000-ben pedig határozatot hozott az örmény genocídium elismeréséről.

Svédországban a parlament 2000-ben határozatot fogadott el az örmény genocídium elismeréséről és elítéléséről.

Ausztráliában az ottani parlament törvényhozó gyűlése 1998-ban határozatot fogadott el az örmény genocídium elítéléséről.

II. János Pál pápa és II. Garegin örmény katolikosz 2000-ben közös nyilatkozatban ítélte el az örmény genocídiumot. Olaszországban az ottani parlament alsóháza 2000-ben határozatot fogadott el az örmény genocídium elismeréséről.

Franciaországban a Nemzetgyűlés képviselőháza 1998-ban határozatot, a szenátus pedig 2000-ben törvényt fogadott el az örmény genocídium elismeréséről.

Svájcban a szövetségi gyűlés 2003-ban határozatot fogadott el az örmény genocídium elismeréséről.

Atkuális híreink

Kapcsolat

Hungary-1052 Budapest, Semmelweis utca 17.

Telefon: 06-1-267-6203

- Örmény szervezetek, politikai- és sajtókapcsolatok, közélet, választási témakörökben:

Avenesian Alex +36-70-432-5979

E-mail: ormenyek@gmail.com

Facebook:

www.facebook.com

/avanesian.alex

Nyitvatartás:

Hétfő: programok szerint

Kedd: 14.00 - 19.00

Szerda: 14.00 - 19.00

Csütörtök: 12.00 - 17.00

Péntek: 14.00 - 19.00

Szombat: programok szerint

Vasárnap: programok szerint