Atkuális híreink

Kapcsolat

Hungary-1052 Budapest, Semmelweis utca 17.

Telefon: 06-1-267-6203

- Örmény szervezetek, politikai- és sajtókapcsolatok, közélet, választási témakörökben:

Avenesian Alex +36-70-432-5979

E-mail: ormenyek@gmail.com

Facebook:

www.facebook.com

/avanesian.alex

Nyitvatartás:

Hétfő: programok szerint

Kedd: 14.00 - 19.00

Szerda: 14.00 - 19.00

Csütörtök: 12.00 - 17.00

Péntek: 14.00 - 19.00

Szombat: programok szerint

Vasárnap: programok szerint

  • Élő dalok

    Élő dalok

  • Gazdag múlt

    Gazdag múlt

  • Boltívek

    Boltívek

  • Írásos emlék

    Írásos emlék

  • Noravank

    Noravank

  • Khor Virap

    Khor Virap

  • Gajane

    Gajane

  • Szeván tó

    Szeván tó

Az örmények


Magyarok nyomában a Föld körül (II.) Jeles utazóink és felfedezőink a Kaukázusban (1.)

Szeretettel meghívjuk Önt, Családját és Barátait a következő estünkre: Magyarok nyomában a Föld körül (II.) Jeles utazóink és felfedezőink a Kaukázusban (1.) Magyarok Grúzia, Örményország és Dagesztán tájain. Kránitz Péter Pál történész, az OSZK-ban bemutatott kiállítás kurátorának, vetített előadása Gondos Béla egyesületi tag rövid úti-beszámolójával. Meghívott vendégeink: Zaza Kandelaki úr Grúzia budapesti nagykövete és az Arménia Népe Kulturális Egyesület, az ANKE vezetői és tagjai Házigazda: Benyik Béla egyesületi elnökségi tag HELYSZÍN: MAGYARSÁG HÁZA, Deák terem 1014 Budapest, Szentháromság tér 6. IDŐPONT: 2015. december 1. (kedd) 18:00 óra Az előadás helyszínét a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. biztosítja. MEVE, H-1014 Magyarság Háza, Budapest, Szentháromság tér 6. m.: 06-20-476-9718 www.magyaremlekekert.hu promeh@hotmail.com



Deti Picasso (AR/H) - Motherland lemezbemutató

2015. október 15., csütörtök 20:00 A38 Hajó Koncertterem – Petőfi híd budai hídfő Jegyár: 1500 Ft, elővételben: 1000 Ft. Jegyek elővételben vásárolhatók az A38 Hajó honlapján, illetve személyesen az A38 Hajón. A koncert és Zajok a szomszédból sorozat támogatója az Osztrák Kulturális Fórum. A koncert és a Pesti Estek sorozat támogatója a Pesti Est. A Magyarországon élő örmény testvérpár által alapított Deti Picasso már-már legendásnak számít a világzenei-folkrock rajongók számára. Az együttes hosszú hallgatás után, némileg átalakulva tér vissza, hogy új lemezét bemutassa az A38 Hajón. Előzenekarként pedig egy remek osztrák folk-punk-metál kvartett, a Gasmic Gilmore lép fel. 151015_detipicasso02_LekoTamas.jpg A Moszkvából származó, de jó ideje Magyarországon élő örmény testvérpár, Gaya és Karen Arutyunyan által alapított Deti Picasso valóságos kultuszzenekar - mind Oroszországban, mind itthon. Az örmény népzenét artrockkal ötvöző, lehengerlő erejű együttes éppen sokszínűsége miatt dermedt egy időre tetszhalott állapotba - a nemzetközi tagság szétszéledt a világban, és nagyon nehéz volt működtetni a zenekart. Gaya és Karen időközben punk-varieté duójával, a Wattican Punk Ballet-vel koncertezett és jelentetett meg lemezeket. Aztán tavaly a Deti Picasso - immár átalakult tagsággal újjáéledt, egy A38-as "bemelegítő" akusztikus koncert, és egy váratlan sikerű crowdsourcing lemezfinanszírozó kampány után végre eljött az ideje, hogy megjelentesse új albumát. A Deti Picasso számára mindig is kulcskérdés volt - mind művészileg, mind érzelmileg - az anyaföldhöz fűződő viszony. Erről az új lemez sokatmondó címe - Motherland - is árulkodik. Időközben a zenekar persze rengeteget változott, de a csodálatos dalok ereje, a rock, a pop és az örmény népi hagyományok termékeny feszültsége, a frontleány-énekesnő, Gaya szuggesztív színpadi jelenléte ugyanaz maradt. A kortárs "világzene" egyik legkülönlegesebb produkciója, a Deti Picasso új lemezét mutatja be az A38 Hajón. A zenekar tagjai Gaya Arutyunyan: ének, billentyűsök Karen Arutyunyan: gitár Anasztázia Razvaljajeva: hárfa Porteleki Áron: dob, brácsa --- vendégzenészek: Márkos Albert - cselló Tijana Stankovic - hegedű Lemezek Motherland, 2015 Gerda & Kay, 2010 Turbo Mayrik, 2008 Glubina, 2006 Ethnic Experiments, 2004 Mesyac ulibok, 2002 A programváltoztatás jogát fenntartjuk. Részletes program, bőséges információk, fotók, galériák, belehallgatás, fórum és jegyvásárlás a www.a38.hu oldalon. Interjúk, hírek, premierek az A38 Hajó blogján. A koncertre jegy vásárolható bankkártyával vagy MasterCard Mobile alkalmazással az A38 Hajó honlapján, illetve személyesen az A38 Hajón. A koncert és Zajok a szomszédból sorozat támogatója az Osztrák Kulturális Fórum.



A budapesti Örmény Kulturális Központ és a Romániai Örmény Szövetség Szamosújvári szervezete Tisztelettel meghívja Önt és kedves családját 2015. október 11-én, vasárnap 10 órakor tartandó Emlékplakett átadására az 1848-as Magyar Forradalom és Szabadságharc 1200 örmény származású honvédtisztje és honvédje tiszteletére, valamint, az azt követő ÖRMÉNY KULTURÁLIS RENDEZVÉNYÉRE melyen bemutatásra kerül : Vartapetján Gábor fotókiállítása Örményország 13 fővárosa kiállítás 500 éves az örmény könyvnyomtatás kiállítás Könyvbemutató A program részeként bemutatjuk: „A genocídium fotósa: Armin T. Wegner” című filmjét ( rendező : Tigran Khzmalyan) A kiállítást megnyitja: Avanesian Alex az Országos Örmény Önkormányzat elnökhelyettese Helyszín: Szamosújvár, Stefan cel Mare utca 17. Az örmény nap szervezője és rendezője: Ermone – Zabel Martaian


Dr. Turgyán Tamás örmény nemzetiségi szószóló napirend utáni felszólalása az Országgyűlés 2015. október 6-i ülésnapján

Az Aradi Vértanúk Emléknapján Tisztelt Ház! „Ki tehet arról, hogy ilyen a magyar sorsa? Krisztus keresztje tövében érett apostollá az apostolok lelke és bitófák tövében kell forradalmárrá érni a magyar lelkeknek..?” Ezek voltak Lázár Vilmos örmény nemzetiségű honvéd ezredes utolsó mondatai kivégzése előtt. Az aradi vértanúk közül a szintén örmény, Kiss Ernő honvéd altábornagy büszkén viselte magyarságát az utolsó pillanatokban is. Örményként éltek, magyarként cselekedtek, örményként születtek, magyarként váltak vértanúvá. Az 1848–49-es szabadságharcban játszott szerepük miatt mindketten örök példaképei a hazaszeretetnek, a magyar történeti közgondolkodásnak. 166 évvel később, - némi parafrázissal - kölcsön vehetjük Lázár Vilmos szavait, kérdezve azt, ki tehet arról most, hogy ilyen az örmények sorsa Magyarországon? Nehéz a válasz, hiszen közös történelmünk számos példával szolgál arra, hogy igazoljuk: az örmények évszázadokon át sorsközösséget vállaltak a magyarokkal, és gazdagították a magyar gazdaságot, kultúrát, művészetet, segítették a polgárosodást. Ennek a közös múltnak egyik ismert és szívbemarkoló eleme az a tény, hogy a tizenhárom aradi vértanú közül ketten örmények voltak. Igen, a közös múlt kötelez. Még akkor is, ha napjainkban a két ország viszonya mélyponton van. Örményország és Magyarország kapcsolatát másfél évszázadon át meghatározta az a kölcsönös tisztelet, az a baráti együttérzés, amely a két nép több száz éves közös történelmére alapozható. Mondjuk ki, ez a barátság megtört, a kétoldalú kapcsolatokat a gyanakvás, a bizalmatlanság légköre jellemzi. Ez a helyzet káros az államközi kapcsolatokra, nehezíti az emberek, a kettős identitású családok életét és visszafordíthatatlan sebeket okoz a Magyarországra otthonként tekintő örmény diaszpóra életében is. Ez a helyzet nem tartható. A magyarországi örmény nemzetiség nevében ezúton is szorgalmazom a magyar-örmény kapcsolatok helyreállítását, a két ország együttműködésének fejlesztését az élet minden területén. A megbékélés kötelezettsége, a történeti sérelmek történészi, tudományos kontextusba helyezése már rövid távon is esélyt adhat a diplomáciai viszony normalizálásához. Ez mindenki érdeke. Nekünk, magyarörményeknek is számos feladatunk van annak érdekében, hogy helyreálljon ez a viszony. Ezt az erkölcsi parancsot, ezt a morális kötelezettséget üzenik nekünk az aradi vértanúk, köztük az örménység képviselői. Lázár Vilmos és Kiss Ernő mellett, ne feledjük, hogy a magyarok oldalán hetvennél több örmény származású tiszt és csaknem 1200 honvéd is részt vett a magyar szabadságharcban. Csak velük, örmény őseinkkel, az aradi hősökkel együtt teljes a magyar történelem, életük és haláluk örök tanulság számunkra. A vértanúk emlékezete kötelez! Köszönöm megtisztelő figyelmüket.



Irodalmi jelen a Belvárosi Fesztiválon

http://www.tatartgallery.com/2015/09/szavak-zeneje.html


AZNAVUR AZ ARANYTÍZBEN


MEGHÍVÓ

AZ ORSZÁGOS ÖRMÉNY ÖNKORMÁNYZAT

és a

VESZPRÉMI ÖRMÉNY NEMZETISÉGI ÖNKORMÁNYZAT

a független Örmény Köztársaság kikiáltásának 24. évfordulója alkalmából szeretettel meghívja Önt, családját és ismerőseit

2015. szeptember 19-én, szombaton

15.00 órától kezdődő

ÖRMÉNY HAGYOMÁNYŐRZŐ KULTURÁLIS RENDEZVÉNYRE 1

5.00-19.00 Játszóházak – üvegfestés és papírmunkák

17.00- Martaian Ermone-Zabel ikonfestő és Vardanyan Ruben festőművész kiállításának megnyitója.

19.00- Aznavour – zenés pillanatképek a sanzon királyának életéből. A programok mellett hagyományos örmény finomságokkal, kóstolókkal várjuk vendégeinket

Helyszín: Városi Művelődési Központ Zalka Máté tér



NEM FELEJTÜNK!

Örmény Genocídium - Lezáratlan tragédia

Idén 100 éve, hogy 1915 április 24-én az örménység vezetőinek, értelmiségiek letartóztatásával, kivégzéseivel és deportálásával elkezdődött a huszadik század legelső, intézményes keretek között zajló népirtása Törökországban. A hivatalos indoklásban szereplő vádakat, melyek fegyveres felkelés előkészítésére vonatkoztak, semmi sem bizonyította, sőt a török hadsereg tagjaként mintegy 250 000 örmény vett részt a világháború első ütközeteiben. Az áprilisi fordulat után többségüket, miután saját sírgödrüket is megásatták velük, 50-100 fős csoportokban egyszerűen tömegsírokba lőtték. Kharputban csak 1915 júliusában 2000 munkaszolgálatost végeztek ki. A letartóztatott asszonyokat meztelenre vetkőztetve verték össze. Az örmény keresztény papokra még kegyetlenebb sors várt. Körmeiket letépték, fogaikat kiverték, szakállukat leégették és szemüket kivájták kivégzésük előtt. A hadügyminiszter az amerikai nagykövetnek azzal büszkélkedett, hogy a kínzások és megsemmisítések módszertanához a spanyol inkvizíció eszközeit tanulmányozták, s azok közül is a legrafináltabbakat alkalmazták ipari méretekben. A koreográfia kísérteties hasonlóságot mutat a nem sokkal későbbi hitleri népirtással. Az áldozatok nagy részét bevagonírozzák és “munkatáborokba” szállítják, ahol pusztulás vár rájuk.

A huszadik század első holokausztja

Saját templomaikban égették őket halálra Egyes helyeken az örmény polgári lakosságot saját templomaikba zárva elevenen megégették. A holokauszt kifejezést először ekkor használják a történészek. Az első világháború leple alatt végrehajtott brutális, kegyetlen tömeggyilkosságoknak ezután összesen közel másfél millió keresztény örmény és több százezer más nemzetiségű ember esett áldozatul.

Kínhalálra ítélve

A török junta néhány hónap elteltével takarékossági okok miatt döntött úgy, hogy kivégzések helyett lassú éh- és kínhalálra ítéli az örménységet. 1915 nyarán, a legforróbb napokban megkezdték az örmények tömeges deportálását. Ez élelem és víz nélküli gyilkos menetelést jelentett. A végcél a szíriai Der el Zor sivatag volt. Az érintettek többsége, a még életben lévő asszonyok, öregek és gyermekek voltak. Mindössze a kezükben elférő holmit vihették magukkal. Az elhagyott örmény házakat kifosztották, a halálmeneteket kurd és cserkesz bandák rabolták ki és gyilkolták le. Az angorai örményeket szabályos mészáros munkával feldarabolva Asi Yozgad közelében a folyóba dobálták. A menetoszlopokban sínylődők élelmet egyáltalán nem kaptak. Sáska, döghús vagy saját halottaik húsának elfogyasztására kényszerítették őket. A Trebizondból indított 14 000 örmény közül 100 ember sem maradt életben. A 18 ezres sivasi és kharputi menetből is alig 150-en érkeztek az aleppói tranzittáborba, mely valóságos járványgóccá vált. Csak tífuszban harmincötezer örmény pusztult el 1915-16-ban. Zekki kormányzó, a Der el Zor-i terület szadista vezetője különösen hírhedtté vált. Szolgálata alatt több mint 20 000 embert ölt vagy öletett meg.

Tagadás, hazugság, elhallgatás

A török cenzúra már akkor kínosan ügyelt rá, hogy ne jelenhessenek meg híradások a mészárlásokról. Személyes beszélgetéseikben azonban nem csináltak ebből nagy titkot az ifjútörök vezetők. Szívesen fotóztatták magukat tábori fényképészeikkel levágott örmény fejek halmai előtt. Végül szövetségeseik is megelégelték a kegyetlenségeket. A németek 1916 végén elérték, hogy a törökök egy időre letegyenek az örménység elpusztításáról. Csak hét évvel később, 1922-ben Musztafa Kemál Atatürk, a modern török állam megalapítója "örménytelenítette" véglegesen Szmirna (Izmir) városát. A török csapatok a bolsevik forradalom után átlépték az orosz határt is, hogy az Anatóliából oda menekült örmény lakosságot is legyilkolják.

Dokumentumok

A cenzúra, a tagadás és elhallgatás ellenére az örmény népirtás történelmi tényét a világ számos állama, köztük az európai unió országaival hivatalosan is elismeri. Körük évről évre bővül. Az örmény genocídium egy német orvos, Armin T. Wegner hősies és bátor munkájának köszönhetően jól dokumentált és feldolgozott. Éveken keresztül készített fotókat és mozgóképet, feldolgozva a teljes népirtás történetét és szinte valamennyi helyszínét. A bizonyítékok szempontjából ma is megrázó, hátborzongató helyszín az Eufrátesz partvidéke, ahol 450 ezer örmény pusztult el. Ezen a vidéken elég csak a homokba túrni, s emberi maradványok, az áldozatok csontjai bukkannak elő.

Diaszpórák

Árvák és életben maradt túlélők százezrei menekültek ekkor a világ távoli országaiba, köztük Magyarországra is. A hazánkban élő örmény nemzetiség tagjai a túlélők leszármazottaiként szinte valamennyien érintettek az 1915-22-es örmény genocídium lezáratlan tragédiájában.

Tiltakozás a Genocídium tagadása ellen

A magyarországi örmény közösség szervezetei és az Országos Örmény Önkormányzat ez alkalomból emeli fel szavát és tiltakozik a történelem gyalázatos meghamisítására vonatkozó törekvések, a népirtás bármiféle bagatelizálása és tagadása ellen, melyre legutóbb éppen Budapesten került sor egy diplomáciai súlyú eseményen, melyet az azerbajdzsán nagykövetség rendezett, s melyen részt vett a magyarországi török nagykövet is.

100. évforduló, EMLÉKÉV

Ma, amikor úgy tűnik a történelem sokadszor is megismétli önmagát, s a hírek lefejezésekről, elevenen elégetésről, védtelen keresztény közösségek ellen irányuló, pusztító terrorról szólnak, még aktuálisabb emlékeznünk: mert a felejtés arra ítél minket, hogy újra és újra átéljük a legszörnyűbb borzalmakat. A hazai örmény közösség szervezetei és az Országos Örmény Önkormányzat 2015-ben csatlakozik a nemzetközi örmény diaszpórák és az anyaország által létrehívott hivatalos megemlékezésekhez, és közös összefogásában Magyarországon is megrendezésre kerül a “ Nem Felejtünk!” Örmény Genocídium 100. Emlékév eseménysorozat, melynek során Kőkereszt avató egyházi, tudományos, kulturális és az Urartu Örmény Színház ősbemutatójával, különleges színházi programokra kerül sor. 100. Emlékév évforduló esélyt teremthet a méltó megemlékezésre Magyarországon is és megnyugvást hozhat egy hosszú és fájdalmas gyászkorszak végén.

https://www.youtube.com/watch?v=ELrNueHwKBw

http://www.hirado.hu/2015/02/11/a-magyarorszagi-ormenyek-megemlekezesei-a-nepirtasrol/


Az Örmény Kulturális Központ szeretettel vár minden érdeklődőt 2014. december 20-án 16. órára „A Gránátalma és magjai” című üvegre festett örmény miniatúra és szimbólumok kiállítására. Megnyitó beszédet mond: Dr. Turgyán Tamás Örmény Nemzetiségi Szószóló A kiállítást megnyitja: Dr. Federmayer Éva egyetemi docens Helyszín: (1052. Budapest, Semmelweis u. 17.) A képek a Semmelweis utcai alkotóműhelyben készültek. A kiállítás támogatója: Örmény Kulturális Központ Minden Kedves Látogatónak Áldott, Békés Ünnepet és Újévet Kívánunk. Շնորհավոր նոր տարի եւ Սուրբ Ծնունդ:


Isten akaratában való megnyugvással szomorúan tudatjuk, hogy szeretett rokonunk Ludvigh Gyuláné született Placsintár Katalin 2014. november 17-én, életének 91. évében váratlanul elhunyt. Hamvasztás utáni búcsúztatását december 12-én 15 órakor tartjuk a Római Katolikus Egyház szertartása szerint a kelenföldi Szent Gellért Plébánia urnatemetőjében egybekötött gyászmisével. Gyászolják: kiterjedt rokonsága, barátai, ismerősei és mind azok, akik ismerték és szerették. Távirat cím: Kirkósa Péter 1118 Budapest, Haraszt utca 1.


Ferenc pápa programon kívül meglátogatta az örmény pátriárkát

Mielőtt vasárnap délután az isztambuli repülőtérre indult volna, hogy visszatérjen Rómába, a pápa a hivatalos programon kívül egy isztambuli kórházban járt. clip_image001 A Szentatya Mesrob Mutafian konstantinápolyi örmény pátriárkát látogatta meg, aki súlyos beteg és a Szent Megváltóról elnevezett örmény kórházban kezelik Isztambulban – tájékoztatott a szentszéki szóvivő. Vasárnap délután Ferenc pápa az Isztambulból Rómába tartó repülő fedélzetén megtartotta szokásos sajtótájékoztatóját, válaszolva a kíséretében utazó újságírók kérdéseire. Számos téma fölmerült: a terrorizmus, a keresztények vértanúsága, az ökumenizmus, a fegyverkereskedelem, a vallásközi párbeszéd. image Az egyik újságíró az örmény népirtásról való jövő évi megemlékezésekről kérdezte a pápát. Többen bírálták a török elnök levelét erről a témáról, mondván: nem elég erőteljes. A pápa ezzel szemben megállapította: mindenképpen egy kéznyújtás, és ez mindig pozitív. „Imádkozunk kell a népek kiengesztelődéséért. Reméljük, hogy a kis gesztusok, apró lépések útján közeledhetünk egymáshoz.” Ferenc pápa a török–örmény határ megnyitását sürgette. Forrás és fotó: Vatikáni Rádió, News.am


Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Idén december 5-én a Milliók Művészeti és Kulturális Egyesület és Ermone Zabel Martaian Mikulásváró programot szervez gyermekeknek. A hagyományindító ünnepség a Városligeti fasori Ádám villában (1071 Budapest, Városligeti fasor 35/a.) kerül megrendezésre 17 órai kezdettel. A szervezők várnak minden Mikulásrajongó kisgyermeket természetesen szüleik kíséretében. Kérjük Önöket, hogy a pontos létszám végett az ünnepségre eljönni szándékozó gyermekek nevét részünkre megküldeni szíveskedjenek, 2014. november 30-ig. Szeretnénk minden gyermeket megajándékozni, emiatt van szükségünk a pontos létszámra. Amennyiben anyagilag lehetőségük van a rendezvény támogatásra, kérjük, vegyék fel a kapcsolatot Lázár Imola elnökkel a 70/299-52-60 telefonszámon. A rendezvény az ötletadó Örmény nemzetiségi szószóló és az Ön anyagi hozzájárulásával csodálatos élményben részesítheti a gyermekeket. Legyen ez az első program melyben, megmutatkozhat a magyarországi örmények összetartó ereje.

Tisztelettel és üdvözlettel: Dr. Turgyán Tamás Örmény Nemzetiségi Szószóló



Zongoraest a Zeneakadémián

Kim Kashkashian ( brácsa ) és Nagy Péter ( zongora ) estje a Zeneakadémia Solti termében. November 26-n, 19 órakor. Schumann: Fantáziadarabok, op. 73 Tihanyi László: Nyolc invokáció a Hold fázisaihoz,op.53 Britten: Lachrymae, op. 48 (John Dowland dala nyomán ) Schumann: Öt darab népi stílusban, op. 102 Az örmény származású, amerikai Kim Kashkasian, ezer szállal fűződik a magyar zenei kultúrához. Mesterei között tartja számon Kurtág Györgyöt és Rados Ferencet, elhivatott tolmácsolója a 20. századi magyar (és persze nemcsak magyar) új zenének, tavaly pedig egy Ligeti–Kurtág lemezzel nyert Grammy-díjat. Kamarapartnerei között találjuk Gidon Kremert és Yo-Yo Mát, ahogy a Zeneakadémia doktoriskolájának billentyűs programját vezető, valamint a Stuttgarti Zeneművészeti Főiskolán tanító Nagy Pétert is. Hangversenyükön két Schumann-mű két 20. századi kompozíciót foglal keretbe. Britten 1950-ben komponált, megrázóan szép darabja az 1600 körül működött angol zeneszerzőzseni, John Dowland egyik dalára épül, Tihanyi László 2011-es műve, a Nyolc invokáció a Hold fázisaihoz – amelyet a szerző a Kashkasian–Nagy duónak ajánlott – nyolc tételben járja végig a Hold asztronómiai útját, s fordítja az égi jelenséget pszichológiai történetté, miközben a két hangszer együttműködésének legkülönfélébb formáit és a hangzások ezerféle karakterét mutatja fel.


Kereskedőház Jerevánban. Nézze meg a filmet.

https://www.youtube.com/watch?v=Ib2LS-b9iZo&feature=youtu.be


Önszerveződő erdélyi nemzetiségek

Marosvásárhelyen hagyománnyá vált az ősszel megrendezésre kerülő örmény kultúra napja, amely művészeti, irodalmi és történelmi témakörökkel jelentkezik, nem csak magyar-örmény vonatkozásban. Szó esett így nem csak az örmények, hanem a szászok, a zsidóság, a székelység önszerveződéséről is a nagy érdeklődésre számot tartó előadásokon. A Marosvásárhelyi Örmény-Magyar Kulturális Egyesület (MÖMKE) immár negyedik éve minden őszön megszervezi az örmény kultúra napját Marosvásárhelyen. Idén ezt október 11-én, szombaton tartották meg a Kultúrpalota kistermében, rangos előadók részvételével. Amellett, hogy bemutatásra került az erdélyi magyar-örménység több mint három évszázados múltjának, kultúrájának, hagyományainak bemutatása, idén több erdélyi nemzetiség életéből, szellemi és művészeti értékeiből nyújtottak válogatást az egész termet betöltő hallgatóságnak az Együttélési modellek a történelmi Erdélyben a román, örmény, szász, zsidó közösségek körében című előadássorozat keretében. Az 1600-as évek utolsó harmadában érkeztek Erdélybe az első örmény telepesek, akik az üldöztetés elől menekülve leltek otthonra I. Apafi Mihály fejedelem éleslátásának, gyakorlatias szellemének, s nem utolsó sorban vendégszeretetének köszönhetően. Az első letelepülési helyeik Besztercén, Gyergyószentmiklóson és Szépvízen voltak, ezután alakultak ki az örmény szabad királyi városok, Szamosújvár, Erzsébetváros, s később szóródtak szét nagyobb községekbe kompakt örmény csoportok, mint amilyen a marosszéki Petele is volt. A MÖMKE elnöke, Puskás Attila köszöntője és bevezető előadása után a meghívottak mutatták be a témával kapcsolatos előadásaikat. Garda Dezső A Compania és a Mercantile Forum, mint az örmény önszerveződés alapintézményei címmel értekezett a magyar-örménység sajátságos intézményrendszeréről. A románok 19. századi kulturális autonómiatörekvéseiről szóló, Cornel Sigmirean által írott tanulmányt a szerző más elfoglaltsága miatt Kálmán Attila olvasta fel. Pál-Antal Sándor A székely közösség önszerveződése című előadását – mint minden alkalommal – nagy érdeklődéssel követte a hallgatóság. Az erdélyi szászok történelmének egy jelentős – és hosszú időtartamú – szakasza, a szász Universitas (1690–1876) jelentőségéről és fontosságáról Kálmán Attila értekezett. Zsidó szervezetek a történelmi Erdélyben címmel Spielmann Mihály történész-levéltáros tartott igen érdekes előadást, amelyben a marosvásárhelyi szervezetek, egyletek életében is betekintést nyújtott. Az előadások között rangos fellépők szórakoztatták a hallgatóságot: a Maros Művészegyüttes táncosai, énekelt Aszalos Enikő, zongorán játszott Szőnyi Márta és Szakács Mária Magdolna, majd a rendezvény végén Kecskés Ávéd Erika, a kolozsvári Gheorghe Dima Zeneakadémia hallgatója egy Bach-művet játszott el azon a mesterhegedűn, amelyet a MÖMKE által szervezett gyűjtés eredményeként kapott nemrégiben. Az idei rendezvény fővédnöke Varujan Pambuccian, a romániai parlament képviselője és Turgyán Tamás, a magyar Országgyűlés örmény szószólója volt. Bakó Zoltán szekelyhon.ro


Mesterhegedű – gambiai ajándékként

Vasárnap délben a zsúfolásig telt marosvásárhelyi Bolyi téri unitárius templomban szívhez szóló eseményre került sor. Gambia Köztársaság utazó nagykövete, Osváth Pál egy mesterhegedűt ajándékozott Kecskés Ávéd Erika tizenkettedikes művészetis tanulónak. A hegedű átadása a lehető legegyszerűbb természetességgel történt: a nagykövet átadta a 12. osztályos, művészetis kislányak a hangszert, aki ezután egy Mozart művet játszott el rajta, műértők szerint irigylésre méltó virtuozítással. Amint a gambiai nagykövet elmondta, a magyar-örmény gyökerekkel rendelkező kislány kimagasló tevékenysége – több rangos zenei versenyen szerzett tiszteletre méltó díjakat – győzte meg az afrikai köztársaság külképviseletét arról, hogy Erika megérdemli a ajándékot. „Gambia Köztársaság elnöke minden évben bizonyos összeget áldoz a kultúra támogatására a világban. Az idén a romániai kislány kapta ezt, s elképzelhető, hogy a következő években is lesz erdélyi díjazottja a nyugatafrikai államfőnek” – mondta Osváth Pál, majd hozzátette, hogy a külképviselet és a Marosvásárhelyi Örmény-Magyar Kulturális Egyesület (MÖMKE) között már régebbről jó kapcsolat alakult ki, így alkalma volt megismerkedni az örmény gyökerekkel rendelkező művészetis diáklány sikereivel. Egyébként a nagykövet is a város szülötte.

Felbecsülhetetlen érték

A hegedű alkotója a szászrégeni Mare Vasile mester, aki 1970 óta foglalkozik hangszerkészítéssel, 1995-től pedig mesterhegedűket készít külön megrendelésre, évente 10-12 darabot. Mint elmondotta, egy ilyen felkérésnek tett eleget most is. Egyébként egy ilyen hangszer értékét nem is lehet felbecsülni, talán csak használója tudja méltóképpen értékelni – mondotta a hangszerkészítő mester. Ami a használót illeti – nos, Erika úgy nyilatkozott a hangszer kipróbálása, s a „jutalomjáték” után, hogy volt már mesterhegedűje, amit rokonaitól kapott, „ez a mostani pedig igen jó minőségű, sokkal könnyebb játszani rajta, mint egy szokványos koncerthangszerrel”. A házigazda, Nagy László unitárius főjegyző, püspök-helyettes és Puskás Attila, a MÖMKE elnöke elégedettségüknek adtak hangot az ajándékozás okán, s mindketten egyetértettek abban, hogy az adomány a legjobb helyre jutott. Koncert után, agapé előtt Az unitárius templom tanácstermében a hegedű-átadás után két igen érdekes kiállítás megnyitójára került sor. A Gyergyói örmény impressziók című fotókiállítást dr. Munzlinger Attila, az Örmény kerámia Szamosújváron címűt pedig Demeter Irén nyitotta meg. A jó hangulat fenntartásáról Kántor Anna és Kántor Éva-Andrea gondoskodott, akik örmény népdalokat adtak elő, Kecskés Ávéd Erika pedig ráadást adott a templombéli hegedű-bemutatóra. Végül a MÖMKE közös agapéra (szeretetvendégségre) hívta a jelen lévőket.



Sikeres örmény magyar Kereskedőház megnyitó Jerevánban

Megnyílt a Hungarikum örmény magyar kereskedőház és a Magyar Nemzeti Kereskedőház által közösen működtetett iroda Jerevánban, az örmény fővárosban. A megnyitó ünnepségen Akopyan Nikogosz a Hungarikum Kereskedőház vezérigazgatója és Kerekes György az MNKH vezérigazgatója vágta át a szalagokat. A két kereskedőház közötti megállapodás szerint a Hungarikum Tradehouse rövid időn belül Iránban nyit kereskedőházat, melynek köszönhetően hatalmas piac nyílik meg a magyarországi vállalkozások számára. Az eseményt rendkívül nagy sajtó és üzleti érdeklődés kísérte. A megnyitót követő, magyar és örmény vállalkozásokat bemutató fórumon és vacsorán az örmény gazdasági élet jelentős szereplői vettek részt. Kerekes György, az MNKH vezérigazgatója a közlemény szerint kiemelte: a kereskedőház célja, hogy új piacokat, új lehetőségeket keressen. Cél, hogy a gazdasági kapcsolatok erősítésével növekedjen az országba irányuló export - mondta. A Jereváni iroda a tizenötödik MNKH által átadott képviselet. A főváros legfrekventáltabb központi részén, reprezentatív irodaházi környezetben található. Vélemények szerint a Hungarikum Tradehouse az egyik legmagasabb színvonalú irodát hozta létre az eddigi kereskedőházak között. Megnyitásával gyakorlatilag az Európai Unión kívüli exportpiac legjelentősebb szegmense válik lefedetté Magyarország számára. A Jereváni Kereskedőház sikerének egyik kulcsa, hogy működtetői a magyarországi örmény közösség elismert, elkötelezett szereplői, civil és kulturális egyesületek ( Arménia, Kilikia, Örmény Kulturális Egyesület, Örmény Ifjúsági Egyesület) alapítói, akik célul tűzték ki, hogy a Magyarország és Örményország közötti kapcsolatot az eltávolodás időszaka után ismét sikeressé, barátivá és gazdaságilag is gyümölcsözővé teszik.





MESTER ÉS TANÍTVÁNYAI

ÖRMÉNY IKON KIÁLLÍTÁS


KIÁLLÍTÁS


Az Országos Örmény Önkormányzat tájékoztatója a nemzetiségi választásokkal kapcsolatos együttműködésről

Az Országos Örmény Nemzetiségi Önkormányzat tájékoztatja az évszázados múltú magyarországi örmény közösség tagjait, hogy a 2014. októberi 12-i nemzetiségi választásokat megelőzően nemzetiségünk egységének és összefogásának érdekében együttműködésre kérte fel a Fővárosi Örmény Önkormányzatot és az Erdélyi Örmény Gyökerek Egyesületet. Képviselőink azért kezdeményezték e lépést, hogy egyszer és mindenkorra véget vessenek a hazai örmény nemzetiséget az utóbbi években erősen kettéválasztó, közösségünk érdekeit nem szolgáló politika térnyerésének. A közelgő 2015-ös Örmény Genocídium Emlékév méltó megrendezése a történelmi tények állami elismertetésének célja különösképpen fontossá teszi, hogy a magyarországi örmények együtt és méltó módon emlékezhessenek a 100 évvel ezelőtt kezdődött tragédiára. Az informális egyeztetéseken a Fővárosi Örmény Önkormányzat és az Erdélyi Örmény Gyökerek Egyesület több vezetője kezdeményezésünkre nyitottnak mutatkozott, egyetértésüket fejezték ki, ám a folytatásban az Erdélyi Örmény Gyökerek Egyesület és a Fővárosi Örmény Önkormányzat elnökének (ugyanazon személy, Dr. Issekutz Sarolta) nyomására meghozott döntésük értelmében mégis elzárkóztak a közös cselekvéstől. Az Országos Örmény Önkormányzat a magyarországi és a Kárpát-medencei örmény nemzetiség képviseleteként sajnálattal vette tudomásul a döntést és felhívja az összetartozást lelkiismereti kérdésnek tekintő örmény nemzetiségű honfitársait, hogy a választások alkalmával fővárosi, országos listára és kerületi jelöltekre felelősen leadott egyéni és titkos szavazataikkal mégis tehetnek e megosztottság ellen, hogy a választások után felálló örmény nemzetiségi önkormányzatok valóban hatékony munkát tudjanak végezni nemcsak a magyarországi, hanem a Kárpát-medencei örmény nemzetiségi érdekérvényesítés, közösségi és kulturális lét területein.

Országos Örmény Önkormányzat Arménia Népe Kulturális Egyesület Kilikia Kulturális Egyesület Örmény Ifjúsági Egyesület


FŐHAJTÁS A HŐSÖK ELŐTT

Turgyán Tamás összefogná a Kárpát- medencei örménységet.

Gyergyószentmiklósra látogatott dr. Turgyán Tamás, örmény nemzetiségi szószóló. A város központjában a Szent Miklós szobornál koszorúzott augusztus 15-n, pénteken délben a rangos vendég, akit Mezei János polgármester fogadott. Az első világháborúban elesett gyergyószentmiklósi örmény és székely honvédek emlékére helyezett el koszorút. Mint elmondta, fontosnak, tartotta, hogy tisztelegjen „az ősök és hősök előtt”. –Idén van az első világháború kitörésének centenáriumi éve. Gyergyószentmiklósról több mint hatezer honvédet soroztak be, székelyt és örményt, akik közül senki nem jött vissza, hősi halált haltak azért a nemzetért, hazáért, aminek a jövőjéért nekünk is küzdeni kell. Ez megérdemel egy főhajtást, egy Miatyánkot. Újságírói kérdésre kifejtette, bár a magyarországi örménység szószólója, szándéka összefogni a Kárpát-medencei örménység vezetőit, tudja, bonyolult feladatra vállalkozott. A 14. század óta vándorolnak Európa felé, itt a 18. században telepedtek le, hozták létre a várost. 1915 után is jöttek menekültek. Most is jönnek Európába örmények. Nehéz ezeket az embereket egy asztalhoz ültetni, de meg kell próbálni. Van közös érdek, a közös ősük, a közös vallás, a lélek. Turgyán szólt arról is, ebben a vállalt munkában vannak segítőkész társai, például az örmények nemzetiségi képviselője a román parlamentben, akivel már találkozott és komoly terveket is kidolgoztak közösen. Hasonlóképpen felvette a kapcsolatot az Erdélyi Magyar Örmények Szövetségével is, mellyel közösen még idénre terveznek egy találkozót, valamint egy konferenciát. Lázár Hajnal, Hargita Népe és Baricz-Tamás Imola, Gyergyói Hírlap cikkei alapján összeállította Avanesian Alex A fotókat Baricz-Tamás Imola készítette.


“Ennek a mozinak az utolsó sorában csókolóztam először”

Ligeti Pál interjú Ádám Annával és O’Neill Sally-vel

2014. augusztus 1. és 6. között tekinthető meg a jereváni Modern Art Museum-ban Ádám Anna képzőművész és a magyar származású O’Neill Sally kortárs táncos-koreográfus közös alkotása: Mapping Memories. A videóból, kerámia installációból, és táncművészeti performanszból álló projekt a rendszerváltás óta bekövetkező rohamos építészeti, városképi és strukturális változásokat térképezi fel Jerevánban, a helyi lakosok anekdotáinak és történeteinek fényében. Ligeti Pál (L. P.): A Mapping Memories elnevezésű projektben poszt-kommunista fővárosoknak a rendszerváltás óta bekövetkezett rohamos építészeti változásait vizsgáljátok. Mi a munkafolyamatotok? Hogy lesz a feltérképezésből térkép? Ádám Anna (Á. A.): A projekt első fázisa anyaggyűjtéssel, interjúzással kezdődik. Helyi lakosokat kérdezünk a városról, annak változásairól, már nem létező vagy átépített épületekről, területekről, és persze az ezekhez fűződő személyes emlékeikről. A további fázisok ezeknek az összegyűjtött narratíváknak a feldolgozásairól és fordításairól szólnak. A beszélt narratívákat írottra “fordítjuk”, majd az írottat vizuális, végül a vizuálisat koreográfiai “nyelvre”. Fontos megemlíteni, hogy mi nem szavakat fordítunk, hanem történeteket. Ha például valaki Jerevánban a már bezárt David of Sassoun moziról mesél, akkor mi nem azt “fordítjuk” le egy vizuális, majd koreográfiai “szimbólummá” hogy “mozi”, hanem azt hogy “ennek a mozinak az utolsó sorában csókolóztam először”. Azzal, hogy Guy Debord pszicho-geográfiájához hasonlóan szubjektív élményekkel, személyes értelmezésekkel, érzelmi elemekkel vegyítjük az eredetileg objektív földrajzi feltérképezési folyamatot, a hagyományos és hivatalos térfelfogást kérdőjelezzük meg. L.P.: Anna, Te képzőművész vagy, Sally, Te pedig kortárs táncot tanultál. Hogyan jött az ötlet hogy együtt dolgozzatok, és mi a Mapping Memories műfaja? O’Neill Sally (O. S.): Már több darabom közös alkotói munkafolyamat eredménye, de idáig többnyire csak táncosokkal vagy koreográfusokkal dolgoztam. Annának már szerepeltem egyik videójában (“Tükör-kép”, 2014), sőt, egyik fotó-sorozatának is alanya voltam (“21”, 2013-2014), tehát már eleve tudtam, hogy tudunk közösen dolgozni. A Mapping Memories projekt olyan kérdéseket feszeget, amelyek mindkettőnk munkáiban jelen vannak. Én sokat dolgozom például beszéddel, narratívákkal (pl. “What do you do?”, 2012), Annát pedig a múlt foglalkoztatja, illetve a személyes és kollektív történelmi emlékek találkozása (pl. “Egyszer volt, hol nem volt…”, 2013 vagy “Mintha…”, 2013). Nagyon gyorsan nyilvánvalóvá vált, hogy a Mapping Memories olyan transzdiszciplináris projekt lesz, amiben mindketten egyformán leszünk aktív részesei a koncepciós és kreációs folyamatnak. Ezért is nehéz meghatározni a projekt műfaját, mert a video, az in-situ installáció, meg a performansz egyformán szerves része az alkotásnak. L. P.: Mindig is sok művész érdeklődőtt a térképészet lehetőségei – köztük az absztrahálás vagy a szubjektivizálás – iránt. De maga a feltérképezési folyamat mint művészeti diszciplína vagy a városi kószálás (flânerie) majd sodródás (dérive) mint “akció”, igazán csak a 20. században kapott jelentős szerepet a dadák, a szituácionisták, majd a Fluxus jelentős alakjainak munkáiban. Ti hogyan látjátok a kortárs művészet és a térkép viszonyát? Á. A.: A térképet mint tárgyat vagy fogalmat, a feltérképezést mint kifejezési formát vagy akciót, a kortárs művészek mind máshogy és máshogy értelmezik, kezelik és használják. A mi Mapping Memories projektünk inkább azoknak a művészek a munkáihoz köthető, akik a térképet az emlékek és az emlékezés szempontjából közelítik meg. Ilyen például Pierre Joseph “Mon plan de metro de Paris” című munkája vagy Kim Dimgle “United Shapes of America III” című alkotása is. De ide sorolhatók a Holland tervezőgrafikus Annelys de Vet szubjektív atlaszai is, amikelyeket a művész helyi alkotókkal együtt készít el (pl. Magyarország szubjektív atlasza). Érdekes egyébként, hogy a szubjektív térképkészítéssel foglalkozó munkák gyakran közös alkotások, interaktív munkafolyamatok eredményei. Ilyen a mi munkánk is, hiszen egyrészt a térképünk a város lakóival készített interjú sorozatra épül, másrészt pedig a performanszunkban a térképeket helyi táncosok “aktiválják”. De míg számos művész területet térképez fel, mi sokkal inkább időintervallumot. L. P.: A performanszot illetően beszéltek “sorozatról” illetve “aktiválásról”. Hogyan definiálnátok ezutóbbit és mi lesz a performansz-sorozat megjelenési formája? S. O.: A projektben fontos szerepet kap a nyelv – beszélt, vizuális, koreográfiai, diszciplináris stb. – és az írás. A performansz-sorozat eredeti formája is írott. Variációkat találunk ki az összegyűjtött térképek, vagy a térképekhez kötődő tárgyak aktiválására, aktiválási-kottákat, aktiválási-protokolokat írunk. Az aktiválás itt nem tárgyak “életrekeltését”, hanem azok passzív állapotának az ideiglenes felfüggesztését jelenti: On-Off... Ezek az aktiválási forgatókönyvek, Claude Rutault definitions/methods-jaihoz hasonlóan, egy általunk szerkesztett kiadványban vannak összegyűjtve. A performansz-sorozat pedig azt jelenti, hogy a kiállítások alkalmával több aktiválási verziót adunk elő vagy mi, vagy pedig helyi művészek. A jereváni kiállításon például örmény kortárs táncosok “aktiválták” a térképeket, majd a térképekhez kapcsolódó agyagházakat. L. P.: Jelenleg Jerevánnal foglalkoztatok. Hol tekinthető meg, illetve hol lesz még megtekinthető az alkotás, és mi lesz a következő uticél? O. S.: A jerevánról készített szubjektív térkép, videó és in-situ installáció augusztus 1-6-ig tekinthető meg a jereváni Modern Art Museum-ban. A performanszot pedig a megnyitón mutattuk be. Valószínüleg egy budapesti galériában is kiállítjuk a projektet, és remélhetőleg a new york-i és a londoni örmény művészeti és kulturális központokban is. A következő uticélt illetően pedig októbertöl egy berlini rezidens programon veszünk részt, ahol három hónapunk lesz arra, hogy kidolgozzunk a városról egy vagy akár több térképet is. Elérhetőség: Ádám Anna mail@annaadam.net http://www.annaadam.net O'Neill Sally sally.m.oneill@hotmail.com http://www.sallymoneill.weebly.com


Dr. Turgyán Tamás rész vett a szamosújvári örmény ünnepségsorozaton

Világosító Szent Gergelyre, az örmények legnagyobb szentjére emlékeztek szombaton, Szamosújváron, az örmény katolikus püspökség székhelyén. A Kolozs megyei településen, amelyet az erdélyi örmények legfontosabb központjának tartanak, a hagyományőrzés jegyében több kulturális eseményre várták az érdeklődőket. Parlamenti szószólói minőségében Dr. Turgyán Tamás először vett részt az örmény-katolikus székesegyházban tartott szentmisén, amelyet Szakács Endre plébános celebrált. Az eseményem jelen volt Jakubinyi György római-katolikus érsek és örmény apostoli kormányzó, Datev Hagopian, a romániai örmény apostoli egyház vezetője, Hamlet Gasparian, bukaresti örmény nagykövet, és Varujan Pambuccian, romániai örmény parlamenti képviselő is. Dr Turgyán Tamás a szamosújvári ünnepséget megelőző napon udvariassági látogatást tett Dorin Florea marosvásárhelyi polgármesternél és találkozott Vákár Istvánnal a Kolozs megyei tanács alelnökével is. Az erdélyi látogatás lehetőséget kínált arra, hogy a magyar szószóló áttekintse román kollégájával, Varujan Pambuccian-nal a kapcsolatok fejlesztésének lehetséges stratégiáját, különös tekintettel a Közép-Kelet-Európában élő örmény közösségek szorosabb együttműködésére. A magyar és a román parlamenti szószólók egyetértettek abban, hogy a kölcsönös érdekek alapján történő kapcsolatépítés regionális és európai szinten egyaránt számos feladatot jelent az örmény közösségek számára.


Szószólói látogatás Hegyi Karabahban

Hegyi Karabah Köztársaság kormányának meghívására az örmény parlamenti szószóló által vezetett delegáció négy napos munkalátogatást tett Sztyepanakertben. A látogatás alapvető célja a nemzetközi közösség által korlátozott elismertséggel rendelkező államok felsőoktatási tanácskozásán történő részvétel volt. A bolognai rendszer összefüggésében megtartott tanácskozáson Dr. Turgyán Tamás számos örmény vezetővel, köztük a jereváni kormány tagjaival is folytatott egyeztetéseket. A magyar parlamenti szószólót hivatalában fogadta Bako Sahakyan, Hegyi Karabah államfője, továbbá eszmecserére került sor Karen Mirzoyan külügyminiszterrel és Ashot Ghulyan-nal, a karabahi nemzeti parlament elnökével is. A szívélyes hangvételű eszmecserék során a vendéglátók jelezték, hogy a magyar parlamenti szószóló karabahi látogatását fontos gesztusnak tekintik. A találkozók keretében Turgyán Tamás hangsúlyozta: a kormányzati és a parlamenti diplomácia különböző jellege miatt a szószóló mozgástere jelentős lehet a bilaterális kapcsolatok javításában, így választott tisztségében, kettős identitása okán kész a szükséges előkészítő munka elvégzésére. A szószóló jelezte továbbá, hogy az örmény genocídium 100. évfordulója alkalmából tervezett magyarországi megemlékezések kérdésében minden támogatást megad a hazai örmény szervezetek, különösen az országos önkormányzat vezetői számára. Az örmény illetékesek újabb, sztyepanakerti és jereváni látogatásokra, a kétoldalú együttműködések bővítése érdekében további politikai, szakmai egyeztetésekre hívták meg a magyar parlamenti szószólót.


Kiegyensúlyozott együttműködés a nemzetiségekkel

Június 4-én összeült a parlament nemzetiségi bizottsága. Az ülést Gulyás Gergely az Országgyűlés Törvényalkotási bizottságának elnöke nyitotta meg. Ezután 13, köztük az örmény nemzetiség szószólói tettek fel kérdéseket Balogh Zoltán beiktatás előtt álló miniszterjelöltnek az ország államalkotó nemzetiségeit érintő ügyekben. A kérdések zömmel oktatási, kulturális és egyházügyi területekre koncentráltak. A miniszter válaszai alapján korrekt együttműködésre lehet számítani a következő ciklusban. A szószólók az egyórás meghallgatás végén kivétel nélkül támogatták Balogh Zoltán miniszteri jelölését, aki megköszönte bizalmukat.


Deti Picasso Lite (akusztikus koncert) 2014. május 14., szerda 19.30

A38 Hajó – Petőfi híd budai hídfő Kiállítótér Jegyár elővételben: 1000 Ft., koncert napján: 1500 Ft

A Deti Picasso Moszkva első számú örmény rock zenekara lassacskán már budapestinek mondható. A Picasso Gyermekeinek két alapító tagja, Gaya és Karen Arutyunyan három éve ideiglenesen leállította örmény etnorock zenekarát, hogy duóban folytassa Wattican Punk Ballet néven. Ám most eljött a pillanat a visszatérésre. Az állandóan megújuló és változó Deti Picasso most első körben egy akusztikus műsorral tér vissza, ahol a teljesen új, örmény népzenei gyökerekből építkező szerzemények mellett egy pár régi klasszikus szám is elhangzik. Gayat és Karent a hárfás Anasztázia Razvaljajeva és a dobos Porteleki Áron kísérik. A koncertre a jegyek korlátozott számban kaphatók! A38 – Jegyvásárlás

DETI PICASSO LITE (AR/RU) Ha Djivan Gasparyan az örmények melankolikus természetét tükrözi, a System Of a Down pedig az ellenkezőjét, akkor a moszkvai örményekből álló Deti Picasso eme két érzésvilág ötvözetét nyújtja. A Deti Picasso már többször járt Magyarországon, tagjai igen jó viszonyt ápolnak a Másfél zenészeivel és Grencsó Istvánnal, ennek eredményeként közös fellépésekre sőt, közös számok írására került sor. Talán ennek is köszönhető, hogy itthon valóságos kultusz alakult ki a Szigeten és az A38 Hajón is többször fellépő örmény-orosz zenekar körül. Három éve budapesti székhellyel megalapították a Wattican Punk Ballet freak rock duójukat, mellyel lassacskán egész Európát feltérképezték. Május 14-én a Deti Picasso kicsit szokatlan formában, kevésbé pörgős, de annál misztikusabb produkcióval lép a Hajó színpadára. Az orosz származású hárfaművész Anasztázia Razvaljajeva és a dobos Porteleki Áron közreműködésével akusztikusan szólalnak meg a Deti Picasso klasszikusnak mondható dalai, de már a formálódó új anyagba is betekintést kaphatunk. Gayaék nem titkolják, új anyaggal és felállással akarnak visszatérni. A zenekar felállása Gayane Arutyunyan – ének Karen Arutyunyan – gitár Anasztázia Razvaljajeva - hárfa Porteleki Áron – dob, brácsa Diszkográfia Gerda & Kay (2010) Turbo Mayrik (2008) Glubina (2006) Ethnic Experiments (2004) Mesyac ulibok (2002)

A programváltoztatás jogát fenntartjuk. Részletes program, bőséges információk, interjúk, fotók, galériák, belehallgatás, fórum és jegyvásárlás a www.a38.hu oldalon.



Hivatalos magyar gratuláció az örmény euróvíziós sikerhez

Országgyűlési eskütétele napjának estéjén, első külföldi gratulációját küldte Turgyán Tamás a Magyar Országgyűlés örmény nemzetiségi szószólója Aram Szargszjan, művésznevén Aram MP3 örmény énekes-dalszerzőnek a 2014-es Eurovíziós Dalfesztivál döntőbe jutott, Örményországot képviselő előadóművészének. A magyar országgyűlésben az örmény érdekeket képviselő szószóló kijelentette: „Külön öröm számomra, hogy az Ön megérdemelt döntőbe jutása egybeesett Magyarország képviselőjének Kállay-Saunders Andrásnak eredményes szereplésével. Őszintén drukkolok mindkettőjüknek és büszke vagyok arra, hogy Örményország a zene segítségével is erősítheti kapcsolatait a nemzetközi közösséggel. Kérem, fogadja őszinte nagyrabecsülésemet.”

Dr. Turgyán Tamás,

Örmény Nemzetiségi Szószóló


Tisztelt magyarországi Örmény honfitársaim!

Tájékoztatom Önöket, hogy 2014. május 6-n letettem szószólói eskümet, Kövér László, az Országgyűlés elnöke előtt. Ettől a naptól a magyarországi örménység képviselettel rendelkezik a Magyar Országgyűlésben. Hivatalomat a következő email címen érheti el: ormeny.szoszolo@gmail.com Munkatársaim: Dr. Zsikó Roland irodavezető Avanesian Alexan Artin kabinetfőnök Dr. Suha György külügyi tanácsadó

Budapest, 2014. május 7.

Baráti üdvözlettel:

Dr. Turgyán Tamás

Örmény Nemzetiségi Szószóló


AZnavour premier Óriási sikerrel

Telt ház előtt mutatta be az URARTU Örmény Színház Diramerján Artin: AZnavour című darabját. Az életrajzi játék a francia sanzon koronázatlan királyának számító örmény származású Charles Aznavour életének pillanatképeit fűzi egybe gyermekkortól a világhírnévig. Aznavourt Baj László színművész alakítja rendkívüli érzékenységgel, míg a darabban szintén feltűnő Edit Piafot Koncz Eszter formálja meg megrendítő hitelességgel. A gyermek Aznavourt-t ifj. Diramerján Artin játsza. További szereplők: Bardóczy Attila, Keller Linda, Diramerján Dóra. A darab elkészültét az Országos Örmény Önkormányzat támogatta. Rendezte Gergely László. A sikeres bemutatót követően az AZnavour című darab legközelebb 2014. Május 25-én Zuglóban a Lipták Villában látható, majd Pécsen június 13-án a legrangosabb országos színházi fesztiválon, a POSZT-on is találkozhatunk vele.


EMLÉKEZZÜNK

https://www.youtube.com/watch?v=TM2P91QmdBA&featur