Atkuális híreink

Kapcsolat

Hungary-1052 Budapest, Semmelweis utca 17.

Telefon: 06-1-267-6203

- Örmény szervezetek, politikai- és sajtókapcsolatok, közélet, választási témakörökben:

Avenesian Alex +36-70-432-5979

E-mail: ormenyek@gmail.com

Facebook:

www.facebook.com

/avanesian.alex

Nyitvatartás:

Hétfő: programok szerint

Kedd: 14.00 - 19.00

Szerda: 14.00 - 19.00

Csütörtök: 12.00 - 17.00

Péntek: 14.00 - 19.00

Szombat: programok szerint

Vasárnap: programok szerint

Egyházatyák

AZ ÖRMÉNY APOSTOLI EGYHÁZ EGYHÁZATYÁI AKIK AZ V. SZÁZADBAN A LEGTÖBBET TETTEK AZ ÖRMÉNY KULTÚRA FELVIRÁGOZTATÁSÁÉRT.

Korjun, Meszrop Mastoc egyik első tanítványa 430-ban Bizáncba indult, hogy megtanulja a görög nyelvet. 434-ben tért vissza Örményországba. Korjun a szentatyák több művét lefordította örményre. Hovszep katholikosz kérésére 443-ban nekifogott egy, a tanára, Meszrop Mastoc életét bemutató mű megírásának, amelyet 449-ben fejezett be. Innen ismerhetjük meg leghitelesebben az örmény ábécé megalkotásának és terjesztésének körülményeit. Napjainkig fennmaradt az a gyűjtemény, amely 23 prédikációt tartalmaz. Erről a műről sokan úgy tartják, hogy Világosító Szent Gergely tollából származik, mások azonban keletkezését az V. századra teszik és így Meszrop Mastocnak tulajdonítják. Meszrop Mastoc másik híres tanítványa volt Jeznik Kochbaci volt. Mastoc 427-ben Edesszába küldte, hogy tökéletesen megtanulja a szír nyelvet, majd onnan Bizáncba indult, hogy elsajátítsa a görögöt is. 434-ben tért vissza hazájába, ahol Szahak katholikosz irányításával kijavították a korábbi Biblia-fordítást. Az asztisáti zsinaton (449) mint Bagrevand város püspöke vett részt. Jeznik Kochbaci több mű fordítója. Ezen kívül szerzője az örmény egyházi irodalom egyik gyöngyszemének, a ”A szekták cáfolata” című műnek. Ebben a művében szembeszállt a Zoroaszter-hit azon dualisztikus felfogásával, amely szerint a jó és rossz minden létező szubsztanciális alapját alkotja. Kritizálta Epikureusz ateizmusát, a perzsa mazdaizmus vallását, a görög többistenhitet, a sztoikus panteizmust, Markion eretnek tanait. Bírálta a gnosztikus dualizmust, amely azt hirdeti, hogy az anyag Istennel egyetemben öröktől fogva létezik. Jeghise Alexandriában tanult, majd zarándokútra indult Palesztinába, ahol végigjárta a szent helyeket. 444-ben részt vett a Sahapivani Zsinaton. Teológiai művei közül a legjelentősebbek: ”Az emberi lélekről”, „Krisztus szenvedéseiről, keresztre feszítéséről, temetéséről és feltámadásáról”. A történelmi irodalom remeke lett a „Vardanról és az örmény háborúról” (454-464) írott munkája. Agathangeloszt legendás szerzővé tette az a könyv, amelyet 461-465 között, korábbi források alapján állított össze. E könyv Örményország keresztény hitre téréséről szól. A könyv egyik fejezete a 440-ben íródott „Világosító Gergely tanítása” című munkája. Phavsztosz Buzand 470 körül írta meg azt az „Örményország történelme” című könyvét, amelyben bemutatja: milyen egyházi és politikai élet folyt Örményországban 330 és 387 között. Ez a mű értékes forrását képezi az örmény egyháztörténetnek. Movszesz Chorenaci először Alexandriában tanult görögül és ismerkedett meg a görög filozófiával. Majd Görögországban és Rómában folytatta tanulmányait. 440-ben tért vissza Örményországba. Az V. század második felében íródott legfőbb műve az „Örményország történelme”, amelyet a XIX. századig minden örmény iskolában és egyetemen tankönyvként forgattak a diákok. Mambre Vercanoghot Movszesz Chorenaci öccsének tartják. Több prédikáció származik tollából, így a „Lázár feltámasztása”, a „Megváltó születése”, az „Úr bevonulása Jeruzsálembe”. Lázár Parpeci az V. század végén folytatta Phavsztosz Buzand történelmi munkásságát. Kiegészítette Phavsztosz Buzand „Örményország történelme” című művét 387-től 485-ig. Hovhan Mandakuni 478-490 között Örményország katholikosza volt. Imádságok, kánonok és prédikációk szerzőjeként írta be nevét az örmény irodalomba. Vahan Mamikonján főparancsnok inspirálta küzdelmét a zoroasztriánizmus ellen. Az örmény irodalom V. századi alkotói és egyben fordítói olyan sokat tettek a nemzeti irodalom létrejöttéért, hogy az örmény egyház a szentek között tartja őket számon és minden évben megünnepli a szent fordítók emlékezetét.