KÍSÉRLET AZ ÖRMÉNY ÉS A BIZÁNCI EGYHÁZ EGYESÍTÉSÉRE A MONOTHELETIZMUS DOKTRINÁJA ALAPJÁN.
A VII. században kitört perzsa-bizánci háborúban kezdetben a szerencse a perzsákra mosolygott. 610-ben Örményország egész területe perzsa kézbe került. A perzsáknak Örményországon kívül még sikerült elfoglalniuk Szíriát és Palesztinát. Végül azonban az örmény származású Hérakleiosz császárnak (610-641) a harcok végére sikerült újra visszacsatolni a birodalom keleti részéhez tartozó tartományokat. Szíriát, Palesztinát és Örményország egy részét. Ezekben az országokban többségében monofiziták, éltek. Politikai céljai érdekében, a császár szeretett volna e tartományok kedvében járni, el akarta érni, hogy Szíria, Palesztina, Egyiptom és Örményország erőteljesebben kötődjenek Bizánchoz. Hérekaleiosz császár konstantinápolyi pátriárkává Szergioszt nevezte ki, Antióchia pátriárkája pedig a szíriai monofiziták katolikosza lett. Ilyen módon szerette volna Hérakleiosz császár egyesíteni a szíriaiakat az Antiochiai Patriarkátussal. Alexandriai pátriárkává a khalkédóni tanok megveszekedett ellenségét, Cirillt tette meg. Az egyházi világban már másfél évszázada dúlt a viszály az egyes tanok képviselői között, és ezért Szergiosz konstantinápolyi pátriárka (610-638), hogy egyetértést hozzon létre, felveti a monothelétizmus eszméjét. E szerint a tanítás szerint Krisztus egy személy, egy akarat, egy természetes istenemberi energia és két természet. Hérakleiosz császár, jóváhagyván ezt a tanítást, felszólítja az Egyházakat, hogy fogadják el. Cirill, az alexandriai pátriárka egyik a konstantinápolyi pátriárkának írott levelében értesíti az egyházfőt, hogy Szergiosz pátriárka és a császár által felvetett monotheléta tanítás alapján sikerült békét teremtenie Egyiptomban az egymással szembenálló felek között. A monothelétista tanítást kedvezően fogadták mind Bizáncban, mind Nyugaton. Maga I. Honorius pápa (625-638) is magáévá tette ezt a tanítást. Ugyanakkor a szélsőséges nézetek képviselői elvetették ezt a hittételt. Hérakleiosz császár az örmény apostoli egyház felé is azzal a javaslattal fordult, hogy fogadja el a monothéleta hittételt. Jezr katholikosz (630-641) azzal a kéréssel fordult a császárhoz, hogy küldje el neki ennek a hittételnek a szövegét. Az örmény egyház egyházatyái Szjunik Mátuszág püspök vezetésével összeültek, hogy megvitassák a monotheléta tanítást. Végül elfogadták, bár hiányolták, hogy a szöveg nem kifogásolja az örmények által nesztoriánus barátnak titulált khalkédoni egyetemes zsinat hittételét. A 633. évi karini vagy theodosziupoliszi zsinatról a császárnak küldött levél azonban inkább politikai megfontolásból, mint vallási meggyőződés alapján született. Végül az örmény apostoli egyház a teológiai fogalmak tisztázatlansága, illetve Bizánc politikai nyomása miatt nemzeti érdekekre hivatkozva elítélte a monothelétista tanokat.